A sütiket a szekrény tetején tartották, egy befőttes üvegben.
Egy kislány nézett fel sóvárogva az üvegre, melynek tartalma oly csábító volt. Éva nézhetett így az almára, mely, ha a fán hagyja, örök maradhatott volna, így viszont az övé. De míg Évát a tudatlanság, kíváncsiság vezette, a kislányt a vékonyka vállára vastag bundaként nehezedő tudás, bizonyosság. Ismerte már a lapos, kerek sütik varázsosan fahéjas, egyszerre puha,de ropogós ízét, tudta, hogy a virág alakú sütemények közepén egy pötty sárgabaracklekvár van, körülötte pedig fehérre-hántolt, sárgára-pirított mandulaszemekből sziromkoszorú. (tovább…)
