Kékasszony, korsódból karaván inna,
Van itt cserébe fahéj és mirha.
Kékasszony, szomjazik már a karaván,
Selyemmel fizetünk, s nézd csak: porcelán!
Kékasszony, tudjuk jól, hogy vized drága,
Hová mész, ne fuss el, itt van az ára.
Nem adtál innunk, hát bűnhődj, Kékasszony,
Vizet a föld most könnyedből fakasszon!
Címkék: szomj
augusztus 14, 2010 - 2:46 du. |
nagyon jó. Főleg az utolsó 4 sor!