A sebész a mosogató mellé állította a vödör meggyet és apránként, óvatosan, tenyérnyi adagokban mosta meg a sérülékeny gyümölcsöket. A meggyszemek puhák voltak s még napsütötte-melegek. Most szedte őket a sebész felesége. Meggyes piskóta lesz estére…
A sebész nekiállt kimagozni őket. Akkurátusan mindent maga mellé készített: tál a magoknak és a tiszta húsnak, szalvéta-halmok. Kezébe vette az első meggyet és a kést. Jóféle kés volt: éles, nem túl hosszú, keskeny pengéjű.
A sebész keze a legkisebb rezdülés nélkül közelítette meg a gyümölcsöt. Ahogy a kés hegye elérte a puha és meleg bőrt, kör alakú bemetszést végzett a (volt) cipka körül. A bőr a kés nyomására először csak bemélyedt, majd a megadás nesztelenségével, lágyan szakadt át. Úgy siklott a kés a gyümölcshúsban, mint a vajban. A lédús, duzzadt szem meggyből nagy cseppekben buggyant ki a mély bordó nedű. A sebész folytatta, mialatt mutatóujja elvezette a rohanó cseppeket.
A mag nem akart elválni az egészséges hústól… küzdött a sebész, majd végül kiemelte és a fém tálkába dobta a malignus kis terimét.
Így folytatta a többi szemmel, s mindegyiket épp ugyanannyi türelemmel és óvatossággal szabadította meg a magjától.
A meggyszemeknek belülről pont olyan tapintásuk volt, mint az emberi ajkaknak, s dúsan erezettek voltak. A sebész keze tiszta meggylé volt, beivódott a körmei alá, végigcsorgott az ujjain és az alkarján egészen a könyökéig.
Egyszer csak arra lett figyelmes a sebész, hogy a kezében tartott páciens felhasadt oldalából egy kis fehér kukac kandikál ki. Úgy húzódott ott meg, mint genny a gyulladt mandulákon. A sebész érdeklődve nézte az apró élősködőt, majd megfogalmazódott benne a szörnyű gyanú: mi van, ha már került kukacos meggy a tálba? Eddig nem kifejezetten kereste őket, nem kizárt hogy becsúszott egy-kettő… talán amit vékony erezetnek vélt… talán…
Fél órával később a sebész felesége döbbenten nézte a tál péppé trancsírozott meggyet amit az asztalon talált.
- Kukacok… – hebegte a sebész kimerülten és véresen. Meggylé keveredett ujjain a saját vérével, munka közben megvágta magát.
Címkék: betegség, gyógyítás, lelkiismeret, pszichózis
június 21, 2008 at 11:43 am |
Uhh, hát ez már móriczi módon hátborzongató lett, gratu!
június 21, 2008 at 2:42 pm |
jézusom, et morbid. De azért vicces, látszik rajta, hogy ki írta….
június 24, 2008 at 5:19 pm |
nagggyon jó nagyon tetszett grat!;)